Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM075114
Első szerző:Schranz Edit (szociológus)
Cím:Felsőoktatás - integráció és más folyamatok / Schranz Edit
Dátum:2015
ISSN:2063-6415
Megjegyzések:Az 1970-es évek elejétől a világ fejlett államaiban hangsúlyossá váló tudás-felértékelődés,s ennek közvetlen gazdasági tényezővé válása megváltoztatta a politikai gondolkodást.Mind többen vettek részt a felsőfokú képzésekben, annak ellenére, hogyaz olajválság hatására a fejlett világ államai visszafogták a felsőoktatás finanszírozását.A hallgatólétszám gyors növekedését jórészt csak a demográfiai hullámok befolyásolták.Az egyre magasabb részvételi arány következtében felismert társadalmifolyamatok arra késztették a politikusokat, gondolják újra a felsőoktatásról alkotottnézeteiket (Bősze 2006).Polónyi István szerint nem az állam "gerjeszti" a felsőoktatás iránti keresletet.A társadalmi folyamatok kényszerítik valójában lépésekre a mindenkori kormányokat.Azon fejlett országokban, ahol a kormányzat elég erős volt ellenállni a társadalminyomásnak, ott a privát intézmények térnyerése jellemző (Japán)1. 2001-ben,Párizsban a ?Felsőoktatás a 21. században" című konferencián a felsőoktatás világszertetapasztalható válságáról folyt a diskurzus. A válság okát, a társadalmi nyomáskövetkeztében megfékezhetetlennek látszó expanzióban, valamint a permanensfinanszírozási nehézségek megoldhatatlan ellentmondásából vezették le (Hrubos2005).Magyarországon a rendszerváltás után a kilencvenes évek közepére, a felsőoktatásbanvégbement hirtelen bővülés és az ezzel összefüggő, fiatal, javarészt pályakezdődiplomások növekvő munkanélkülisége tette szükségessé, hogy szülessenekválaszok a hallgatói expanzióra és az ezzel összefüggő növekvő munkanélküliségre,valamint arra, hogyan reagáljon a felsőoktatás a munkaerőpiac kihívásaira. A főiskolaiés egyetemi hallgatók száma a rendszerváltás előtti 100 ezer körüli szintről2006-ra 350 ezer fölé emelkedett2. A frissen végzett diplomások száma 1995-höz képest is megkétszereződött (Kertesi - Köllő 2006). A 2005-től a felsőoktatásba bevezetett két- (illetve valójában három-) -ciklusú képzés3 létrehozói az európaitérségben azzal a nem titkolt céllal fejlesztették ki ezt a képzési szerkezetet, hogyszülessen egy válasz a felsőoktatás képzési volumenét és szerkezetét alapvetőenmozgató társadalmi és politikai tényezőkre (Gábor - Szemerszki - Tomasz 2006).A felsőoktatás átalakulásnak célja egyrészt a 2010-re létrehozandó Európai FelsőoktatásiTérség, másrészt a munkaerő-piaci igényeikhez illeszkedő képzés, valaminta tömegképzésen belül az elitképzés kereteinek megteremtése volt (KSH 2009).A 2006-os, a Felsőoktatási Kutatóintézet munkatársai által készített felmérés4 szerinta szülők iskolázottságával általában szoros összefüggést mutattak a diákok továbbtanulásielképzelései. Arra a kérdésre, hogy: "megelégszik-e az alapképzéssel,vagy kíván-e továbbtanulni", az arányszámok azt mutatták, hogy az első generációsértelmiségi diákok 43,8 százaléka, a második generációsok 58,9 százaléka; míg aharmadik generációsok 67,6 százaléka válaszolt úgy, hogy tovább akar tanulni (MScszinten). A társadalom legfőbb alkotóelemei, a családok szintjén is egyre erősebbenjelent meg a ?tudatosság" ? mint később látni fogjuk természetesen a társadalomalsóbb rétegei számára nem egyértelmű az információismeret és az anyagi lehetőség?, pontosabban tudatosabb döntések felismeréséhez vezetett a 2000-es évekre,hogy az iskolázottsággal nő a lehetőség a biztosabb, tartósabb elhelyezkedésre.A számok nemcsak Magyarországon, hanem a közép-európai országokat általában isbeleértve (kivéve Lengyelország) ezt igazolták (Gábor ? Szemerszki ? Tomasz 2006).A bolognai rendszer tehát számos európai országban úgy igyekezett megváltoztatnia felsőoktatás szerkezetét, hogy kibocsátáskor a munkaerőpiac több eséllyellegyen képes ?felszívni" az új munkaerőt. Polónyi István kicsit bővebben úgy értelmezia bolognai képzési szerkezet pozitívnak ítélhető hatását, hogy mind a fejlett,mind a fejlődő országok oktatáspolitikája úgy hangolta össze a felsőoktatást és amunkaerőpiacot, hogy igyekezett mind szélesebb rétegeket beléptetni a felsőoktatáskapuján, a gazdaság igényeihez viszont próbálta azzal közelíteni a hallgatói kibocsátást,hogy a képzés szerkezetét változtatja, illetve a képzési struktúra orientálásávalfejleszti. A felsőoktatásba belépő hallgatóknak szerte Európában, így Magyarországonis, nemcsak a száma nőtt meg, de az összetétele is megváltozott. Természetesena kor kihívásainak megfelelően sok új szak jött létre az egyetemeken, új tudományterületekalakultak ki (Schleichner 2012). Megváltozott azonban a munkaerőpiac is,amelyre jelentős hatást gyakorol továbbra is a globális pénzügyi és gazdasági (válság)környezet, több a bizonytalanság és a változás, a munkáltatók újabb kompetenciákatjelölnek meg, az új foglalkoztatási formák alakulásának megfelelően. Ebben aváltozó környezetben felvetődik a kérdés, hogyan keresi, illetve találja meg az értékekhelyét a felsőoktatásban résztvevő, majd onnan a munkaerőpiacra távozó hallgató?Mit jelent számára a stabilitás és hogyan értékeli a bizonytalanságot? Milyen externális hozamokban hisznek még a diákok és velük a családok? Esetleg a válsággalösszefüggő változások az értékek megítélésében okozták a legnagyobb károkat?Elsőként nézzük tehát, hogyan alakul a szemléletük a felsőoktatásban résztvevőhallgatóknak.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Szociológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
felsőoktatás
integráció
fiatalok
munkaerőpiac
Megjelenés:Metszetek. - 4 : 3 (2015), p. 62-77. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1