Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM086251
Első szerző:	Fidrus Eszter (biotechnológus)
Cím:	UV mutagenezis és repair gátlás vizsgálata in vitro / Fidrus Eszter, Hegedűs Csaba, Janka Eszter Anna, Emri Gabriella, Remenyik Éva
Dátum:	2019
ISSN:	0006-7768 2064-261X
Megjegyzések:	A Napból érkező ultraibolya (UV) sugárzás a bőr számos patológiás folyamatáért felelős. Ezek hátterében jelentős részben a hámsejtek DNS-ében keletkező ciklobután pirimidin dimer (CPD) fotoléziók állnak, amelyek apoptosist, gyulladást vagy a DNS mutációját váltják ki. Ezen fotoléziók javítására humán sejtekben a nukleotid excíziós repair (NER) rendszer képes. A több mint 30 fehérjéből álló komplex kémiai gátlása esetén szignifikánsan megnő UVB sugárzás után a sejtek DNS-ében tartósan megmaradó CPD léziók száma. Ez alapján az várható, hogy a kialakuló mutációk száma is nő. Egy adott molekula hosszú távú hatása az UV-sugárzásnak kitett sejtek mutációs rátájára azonban jóval összetettebb folyamat eredménye. Munkánk során a NER különböző gátlószereinek vizsgálatával szerettünk volna rámutatni az UV-mutagenezis komplexitására, valamint a sejtciklus gátlás és az apoptózis szerepére a hosszabb távú mutagén hatás megelőzésében. Vizsgálatunkhoz in vitro UVB besugárzott CHO (chinese hamster ovary) sejtvonalat használtunk. A DNS repair gátlásához veliparibot (PARP1 inhibíció), rezveratrolt, silymarint és arzén-trioxidot alkalmaztunk irodalmi és saját adatok alapján. A sejtek hosszú távú mutációs rátáját HPRT génmutációs assay segítségével határoztuk meg. A sejtek viabilitásának és proliferációs képességének vizsgálata áramlási citometriával, a CPD mennyiség meghatározása CPDspecifikus ELISA-val történt. Minden vizsgált anyag növelte az UVB után detektálható CPD léziók számát, de egymástól eltérő módon befolyásolták a sejtek UVB utáni mutagenezisét. A rezveratrol és silymarin a DNS repair gátlása ellenére nem okozott változást a sejtek mutációs rátájában, a veliparib pedig szignifikánsan csökkentette azt. Eredményeink alapján mind a rezveratrol, mind a veliparib fokozta az UVB-indukálta sejtciklus blokk időtartamát, ami magyarázatul szolgálhat a repairgátlás ellenére változatlan, illetve csökkent mutagenitásra. A nagyobb dózisú arzén-trioxid kezelés az UV-károsodott sejtek nagymértékű apoptózisát váltotta ki néhány nappal az UVB-besugárzást követően, ami szintén a NER-gátlás ellenre csökkent mutációs rátát eredményezett. Eredményeink alapján megmutattuk, hogy az UV-indukálta mutagenezis kialakulásában vagy esetleges befolyásolásában a molekuláris szintű repair folyamatok működése mellett legalább ugyanolyan jelentőséggel bír az érintett sejtek proliferációs képességének és apoptotikus rátájának változása. Ennek alapján egy potenciálisan NER gátló hatással rendelkező molekula negatív vagy pozitív hatást is kifejthet a sejtek hosszú távú UV-mutagenezisére az érintett jelátviteli folyamatoktól függően. Mivel számos, a klinikumban is használt anyag esetében kimutatható ilyen hatás, ezen folyamatok ismeretének nagy jelentősége lehet az UV karcinogenezis ellen irányuló vizsgálatok során.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok idézhető absztrakt folyóiratcikk
Megjelenés:	Bőrgyógyászati és venerológiai szemle. - 95 : 6 (2019), p. 272. -
További szerzők:	Hegedűs Csaba (1988-) (molekuláris biológus) Janka Eszter Anna (1989-) (bőrgyógyász, népegészségügyi szakember) Emri Gabriella (1972-) (bőrgyógyász, allergológus, onkológus) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász)
Pályázati támogatás:	GINOP-2.3.2-15-2016-00005 GINOP K120206 OTKA
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: