CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM103251
035-os BibID:(WOS)000509801600001 (Scopus)85078659030
Első szerző:Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:Meat production and maintaining biodiversity: Grazing by traditional breeds and crossbred beef cattle in marshes and grasslands / Nóra Kovácsné Koncz, Béla Béri, Balázs Deák, András Kelemen, Katalin Tóth, Réka Kiss, Szilvia Radócz, Tamás Miglécz, Béla Tóthmérész, Orsolya Valkó
Dátum:2020
ISSN:1402-2001 1654-109X
Megjegyzések:Questions Sustainable rangeland utilization considering traditions and economic reasons is compulsory for harmonising the needs of the agricultural and nature conservation sectors. For proper rangeland management it is crucial to compare the grazing effects of traditional breeds and crossbred animals of the same species that might have different effects on the rangelands. To fill this knowledge gap, in a grazing experiment, we investigated the effect of cattle breeds on the vegetation to test the effects on nature conservation value and agricultural production value. We hypothesized that the effects of cattle grazing on habitat conservation values and forage quality depend on the grazing breed, because breeds differ in selectivity, body size and trampling effect. Location Marshes and alkaline wet grasslands in Hortobagy National Park, Hungary. Methods We recorded the percentage cover of vascular plants in three consecutive years in a total of 60 plots in 12 areas grazed by traditional (0.61 AU/ha) and large-sized crossbred beef cattle (0.68 AU/ha). Results We found that the effect of cattle breed on the habitat conservation values and forage quality is dependent on the habitat type. The traditional breed maintained a significantly higher species number and Shannon diversity in marshes than the crossbred beef cattle. Grazing of crossbred cattle led to decreasing moisture indicator values in marsh habitats. Conclusions Our findings revealed that traditional breeds should be prioritized in the management of wet alkaline grasslands and marshes. Crossbred beef cattle might be a substitute but only in case traditional breeds are not available for the management of alkaline wet grasslands. In marshes, however, we recommend prioritizing the traditional breeds as they maintain higher diversity compared to crossbred beef cattle.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
alkaline grassland
grazing intensity
grazing regime
livestock
pasture
rangeland
wetland
Megjelenés:Applied Vegetation Science. - 23 : 2 (2020), p. 139-148. -
További szerzők:Béri Béla (1951-) (agrármérnök) Deák Balázs (1978-) (biológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Tóth Katalin (1988-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
NKFIH FK-124404
Egyéb
NKFIH K-116639
Egyéb
NKFIH KH-126476
Egyéb
NKFIH KH-126477
Egyéb
NKFIH KH-130338
Egyéb
NKFIH NKFI-PD-124548
Egyéb
NKFIH NKFI-PD-128302
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM090461
Első szerző:Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:Extenzív és intenzív húsmarha legeltetés természetvédelmi szempontú összehasonlító vizsgálata hortobágyi mélyfekvésű gyepekben / Kovácsné Koncz Nóra, Tóth Katalin, Radócz Szilvia, Béri Béla
Dátum:2017
ISSN:1785-2498
Megjegyzések:A szikes puszták megfelelő állapotának és biológiai sokféleségének fenntartásában, a gyepterületek természeti értékeinek megóvásában a legelő állatoknak igen jelentős szerepe van. A legelés általános hatásain túl a természetvédelemnek különösen fontos, hogy milyen sajátosságai vannak az egyes állatfajok, sőt fajták legelésének, mivel ezek jelentős különbségeket mutathatnak mind a növényzetre, mind a talajra kifejtett hatásukban. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zám-puszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze természetvédelmi szempontok alapján. A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürkével legeltetnek. A vegetáció felvételeket 2016 májusában készítettük el. A két területen összesen 40 db 2?2 méteres kvadrátban végeztük el a fajok borításbecslését nedves szikes mocsarakban és szárazabb szikes rétekben. Kérdésünk az volt, hogy a két különböző szarvasmarhafajta legeltetése, illetve a legeltetés felhagyása hogyan hat a vizsgált vegetáció típusok természetességére. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük. A vizsgálatok során megállapítható, hogy a szarvasmarha legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő volt. A nedves szikes mocsarakban nagyobb mértékű változásokat figyeltünk meg az egyes növénycsoportok borításában a legelés-intenzitás változásának hatására, mint a szárazabb szikes réteken. Minden vizsgált élőhelyen az edafikus körülményekre jellemző pázsitfű- és sásfajok voltak a dominánsak. A legeltetés hatására a legtöbb területen nőtt ezen fajok borítása, ami hozzájárul a gyep záródásához és a gyom- és ruderális kompetítor fajok visszaszorításához, amelyek minden területen csak kis borítással fordultak elő. Eredményeink alapján mind az extenzív, mind az intenzív húsmarha legeltetés alkalmas a vizsgált élőhelyek természetvédelmi kezelésére.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
természetvédelem
hagyományos legeltetés
extenzív és intenzív szarvasmarhafajták
szikes gyepek
Megjelenés:Gyepgazdálkodási Közlemények. - 15 : 1 (2017), p. 39-47. -
További szerzők:Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM090404
Első szerző:Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:Különböző szarvasmarha fajták legeltetésének hatása hortobágyi mélyfekvésű legelők botanikai összetételére / Kovácsné Koncz Nóra, Tóth Katalin, Radócz Szilvia, Béri Béla
Dátum:2017
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A Hortobágyi Nemzeti Park területén (Pap-erén és Zám pusztán) cönológiai felméréseket végeztünk 2015 és 2016 májusában. A vizsgálatok során összesen 40 kvadrátot elemeztünk extenzív marhával (magyar szürke) és vegyes genotípusú intenzív húsmarhával legeltetett mintaterületeken. Rögzítettük a növényfajok jelenlétét, a fajonkénti borítás százalékos értékeit és a növényzet összborítását. A társulásokat nedvességgradiens mentén választottuk ki: nedves szikes mocsárrét (Bolboschoenetum maritimi) és szárazabb szikes rét (Beckmannion eruciformis). Összevetettük a kisebb intenzitású (2015. év, kiinduló állapot) és az emelt állatlétszámú (2016. év) legeltetés, illetve a legelés kizárás növényzetre gyakorolt hatásait. Vizsgáltuk (i), hogy a legeltetés milyen hatással van a gyepek növényzetére, (ii) mennyiben tér el az egyes gyeptípusokban a növényzet összetétele (iii) és eltérő hatása van-e a különböző szarvasmarha fajták (magyar szürke, intenzív húsmarha) legeltetésének a gyepek fajösszetételére. A vizsgálatsorán megállapítottuk (i), hogy a legnagyobb fajszámot 2015-ben a közepesen intenzíven legeltetett területen kaptuk (14,3 faj/m2). Valamelyest csökkent a fajszám 2016-ban az intenzívebb legelés hatására. A kontrollban volt a legkisebb a fajszám (11,7 faj/m2 ). Az aljfüvek, és a pillangósok borítása jelentősen nőtt a legelés intenzitás növekedésével. (ii) Eredményeink azt mutatják, hogy a legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő. A száraz gyepben nagyobb fajszámot (16,2 faj/m2 ) találtunk, mint a nedvesben (11,2 faj/m2). Az aljfű borítása a száraz gyepben magasabb volt, mint a nedves gyepben. (iii) Az extenzív húsmarha nagyobb fajszámot tart fent (16 faj/m2), mint az intenzív húsmarha (11,4 faj/m2). A szálfüvek borítása nagyobb volt az intenzív húsmarhával, mint az extenzív húsmarhával legelt területen. A feltétlen és a feltételes gyomok borítása a magyar szürkével legelt területeken mutatott magasabb értéket. Eddigi két éves vizsgálatunk alapján elmondható hogy mind az extenzív mind az intenzív húsmarhával való legeltetés alkalmas a szikes élőhelyek kezelésére.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
mélyfekvésű legelők
legeltetés
extenzív húsmarha
intenzív húsmarha
Hortobágy
Megjelenés:Agrártudományi közlemények. - 73 (2017), p. 57-63. -
További szerzők:Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM079287
Első szerző:Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:Extenzív és intenzív húsmarha fajták legelésének a hatása szikes gyepek növényzetére / Kovácsné Koncz Nóra, Posta János, Tóth Katalin, Radócz Szilvia, Béri Béla
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A szikes gyepek megfelelő állapotban való fenntartása, hozamuk és sokféleségük megőrzése nem csak a természetvédelem, hanem a gazdálkodás szempontjából is fontos. Vizsgálatunkban összevetettük a kisebb intenzitású és az emelt állatlétszámú legeltetés illetve a legelés kizárás növényzetre gyakorolt hatásait nedves szikes mocsárréten és szárazabb szikes réten, a Hortobágyi Nemzeti Park területén. A vizsgálatok során összesen 40 kvadrátot elemeztünk extenzív húsmarhával (magyar szürke szarvasmarha) és vegyes genotípusú intenzív húsmarhával legeltetett és nem legeltetett mintaterületeken. Kimutattuk, hogy a legeltetés jelentősen befolyásolta a fajgazdagságot. A legnagyobb fajszámot a 3. évben a két éven át emelt állatlétszámmal legeltetett területeken, a legkisebbet a kontrollnál kaptuk. Az aljfüvek, és a pillangósok borítása jelentősen emelkedett a legelés intenzitás növekedésével. A legelésnek eltérő hatása volt az egyes élőhely típusokon. A szárazabb szikes réten nagyobb fajszámot találtunk, mint a szikes mocsáron. Továbbá megállapítottuk, hogy az extenzív húsmarhával való legeltetés alkalmas mind a szárazabb, mind a nedvesebb szikes élőhelyek kezelésére. Az intenzív húsmarha jóval alacsonyabb fajszámot tart fenn a mocsáron, mint a magyar szürke, viszont a szikes réten szintén alkalmasnak találtuk a szikes élőhelyek kezelésére.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok konferenciacikk
mélyfekvésű legelők
alacsony intenzitás
közepes intenzitás
különböző húsmarhafajták
Hortobágy
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 114-123. -
További szerzők:Posta János (1978-) (informatika tanár, agrármérnök) Tóth Katalin Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
NKFI KH 146476
egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM068787
Első szerző:Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:Hortobágyi mélyfekvésű szikes területek élőhely kezelése különböző intenzitású szarvasmarhafajták legeltetésével / Kovácsné Koncz Nóra, Béri Béla, Kelemen András, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Valkó Orsolya
Dátum:2016
Megjegyzések:Kutatásunk természetvédelmi, mezőgazdasági vonatkozású téma, amely szorosan kapcsolódik a "Legelőtavak élőhely kezelése a Hortobágyon" című LIFE+ projekt keretében végzettmunkához. A program során felszámolják a legelőtavak vízgyűjtő területeit veszélyeztetőmesterséges csatornákat, gátakat, valamint jelentősen megemelik a projektterületen a legelőállatok létszámát és természetvédelmi legeltetési rendszert vezetnek be. A kutatásunkkal aLIFE+ program ezen a pontján kapcsolódunk be. A tervezett három év során (2015-2018) akijelölésre kerülő mintaterületeken, és a kontrollterületeken vizsgáljuk, hogy az állatok legelésemilyen változásokat okoz a vegetáció faji összetételében és a borítási értékekben. Elemezzük abiomassza produkcióban és tápanyagtartalomban (szárazanyag-, nyersfehérje-, nyersrost- ésnettó energia-tartalom) bekövetkező változásokat. A mély fekvésű legelőterületektalajadottságait a legfontosabb fizikai és kémiai paraméterekkel jellemezzük. Figyeljük azállatok mozgását és legfőbb viselkedési paramétereit, úgymint, a napi megtett távolság, takarmány felvételi viselkedés, pihenéssel töltött idő. Legfőbb célunk, hogy igazoljuk két eltérőtípusú szarvasmarha állomány (kisebb testű extenzív, nagyobb testű intenzív húsmarha)legelőhasználata közötti különbséget a legelő növényzetére és talajára, így választ kaphatunkarra a kérdésre, hogy a hagyományosan széles körben legeltetett magyar szürke szarvasmarhamellett az intenzív húsmarha fajták is alkalmasak lehetnek-e mélyebb fekvésű gyepekkezelésére. A vizsgálatok hozzájárulhatnak a gyepkezelési tervek és természetvédelmiprogramok tervezéséhez és kivitelezéséhez.
ISBN:978-963-269-526-6
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
Megjelenés:NATURA 2000 területek természetvédelmi vizsgálatai, élőhelykezelési, fenntartási tapasztalatai a "Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében III." című konferenciasorozat keretében : Absztraktkötet = Nature conservation investigations in NATURA 2000 sites, in "Sustainable development in the Carpathian basin III" conference : Book of Abstracts / szerk. Zimmermann Zita, Szabó Gábor. - p. 56. -
További szerzők:Béri Béla (1951-) (agrármérnök) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.