Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM060289
Első szerző:	Krecsák László
Cím:	Clinical picture of envenoming with the Meadow Viper (Vipera (Acridophaga) ursinii) / László Krecsák, Gábor Zacher, Tamás Malina
Dátum:	2011
ISSN:	1556-3650
Megjegyzések:	Objective. The vipers in the Vipera (Acridophaga) ursinii complex are small-sized insectivorous snakes found in parts of central andsouthern Europe. Subspecies include Vipera ursinii ursinii, Vipera ursinii moldavica, Vipera ursinii macrops, Vipera ursinii rakosiensis,and Vipera ursinii graeca and are commonly known as the meadow vipers. These are the least known European Vipera from a clinicalpoint of view. Methods. We identified cases of V. ursinii envenomations through three methods, including literature search in PubMed,ISI web of Knowldge, JSTOR, Biological Abstracts, Zoological Record, using the various combination of the following terms: snakebite,envenoming, bite, venom, ursinii, meadow viper, steppe viper (in English, French, Italian, Hungarian, Croatian, Serbian, Romanian),review of paper-based medical case records of hospitals in Hungary (four) and Romania (one) covering the 1970?July 2010 period, andpersonal communications of professional and amateur herpetologists studying V. ursinii and snake-handlers bitten by these snakes.Results. We identified 64 cases from subspecies: V. u. ursinii (14), V. u. moldavica (8), V. u. macrops (5), and V. u. rakosiensis (37).Forty-five bites were collected from the literature, 5 from hospitals, 10 cases were communicated by seven herpetologists and four cases bytwo snake keepers. Bites were mostly asymptomatic. Forty-five envenomings (70%) resulted in mild and moderate local symptoms,involving pain with low-intensity, pruritus, numbness, swelling with or without erythema and/or local hematoma. Bullae (n?3, 5%), mildsuperficial necrosis (n?4, 6%), cellulitis (n?1, 2%), and moderately extended edema (n?8, 13%) of the bitten extremity rarely develop.Massive limb edema was recorded in eight (13%) cases. The most common systemic symptoms were dizziness caused by transienthypotension and tachycardia. Gastrointestinal disorders (i.e. nausea, vomiting) were rare (n?2, 3%) compared to other Vipera, andprobably triggered only by anxiety. Symptomatic and supportive therapy was applied in the relatively severe envenomings and antivenomtherapy in six cases. Complete recovery ranged from 12 h to 2 weeks. Moderate and severe envenomings required significantly longerrecovery. Application of first aid was associated with significantly longer recovery times. Neither the age (i.e. juvenile or adult) of theculprit specimen, nor the anatomical location of the bite determined the severity of symptoms. Conclusion. Professional and amateurherpetologists, and snake keepers are mainly at risk. Most V. ursinii bites do not require first aid or medical intervention, since only localsymptoms develop and resolve spontaneously. The rare hospitalized cases require symptomatic and supportive treatment only. Antivenomtherapy is not indicated.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban Snakebite Envenoming Limited swelling
Megjelenés:	Clinical Toxicology. - 49 : 1 (2011), p. 13-20. -
További szerzők:	Zacher Gábor Malina Tamás (1980-) (biológus)
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM060291
Első szerző:	Malina Tamás (biológus)
Cím:	Górcső alatt a keresztes vipera (Vipera berus) által okozott marások és kezelésük Magyarországon : Tények és hiedelmek ? I. rész / Malina Tamás, Babocsay Gergely, Krecsák László, Schuller Péter, Zacher Gábor, Vasas Gábor
Dátum:	2012
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	Jelen áttekintő tanulmány a keresztes vipera (Vipera berus) marásának következményeit ismerteti. A méregösszetételföldrajzi változatossága miatt az adott faj különböző állományaiból származó egyedek által megmart személyekeneltérő tünetek jelenhetnek meg, így kitérve a magyar állományokból származó egyedek okozta marások jellemzőtüneteire. Mivel a megfelelő diagnózis felállítása és a faj elterjedési területének pontos ismerete kiemelkedően fontosa kígyómarásoknál, ezért a jelen tanulmány irodalmi adatok, múzeumi gyűjtemények és friss terepi megfigyelésekalapján ismerteti a keresztes vipera hazai elterjedését, élőhelyeit és éves aktivitását. Hazánkban a faj által okozott marásoknem gyakoriak, mégis az évi körülbelül három-négy esetet a beteg korától és egészségi állapotától függetlenülis komolyan kell venni, mivel a V. berus mérge, a magyar közhiedelemmel ellentétben, igen toxikus. A marás az elsőöt?hat órában mindenképpen orvosi megfigyelést indokol, bármely szisztémás tünet manifesztálódása és/vagy amegmart végtag legalább harmadát érintő oedema megjelenése, illetve annak növekedése okvetlenül kórházi felvételttesz szükségessé.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban keresztes vipera kezelési protokoll kígyómarás méregösszetétel neurológiai tünetek
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 153 : 28 (2012), p. 1092-1105. -
További szerzők:	Babocsay Gergely Krecsák László Schuller Péter (1976-) (orvos) Zacher Gábor Vasas Gábor (1975-) (biológus-vegyész)
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: